A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége 2014-ben Kozma Ferenc Díjat alapított.

Az évente egy emlékplakett adományozásáról a Szövetség Tenyésztői Tanácsa dönt, és annak átadására az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében kerül sor.

Az emlékplakett bronzból készül, téglalap alakú. Egyik oldalán a mezőhegyesi lovarda falán található relief másolata (amely azt örökíti meg, mikor Ferenc József császár mezőhegyesi szemléjén kitünteti Kozma Ferencet), másik oldalán az elismerésben részesített neve és az adományozás évszáma vésett felirattal látható.

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége Tenyésztő Tanácsa a Kozma Ferenc emlékérmet 2021-ben Vörös József részére ítélte oda.

Vörös József

1958-ban született Körmenden göcseji gazdálkodó családba. Az állatokkal, ezen belül a lovakkal való kapcsolat kezdetektől elkísérte, hiszen abban az időben a legtöbb mezőgazdasági munkát még lovakkal végezték.

Gimnáziumi tanulmányait Keszthelyen végezte, közben a keszthelyi Georgikon Agrártudományi Egyetem lovasiskolájában Büki Lajostól tanult lovagolni.

A keszthelyi lovasélet hatására Zalaszentgróton egy bérelt istállóban lovasiskolát létesített. Barátságos természete, megnyerő egyénisége, jó német nyelvtudása és a lovak iránti elkötelezettsége révén vállalkozása fejlődött, rendszeresen visszatérő vendégkört tudott kialakítani, akik közül többen azt a lovat, amelyen a túrákon lovagoltak, megvásárolták.

1980-ban a babócsai Határőr Tsz-től vett egy gidrán kancát, amivel igen jó tapasztalatot szerzett, és általa beleszeretett a fajtába. 1981-ben megismerkedett Herczog Emillel, akivel szoros szakmai együttműködést és barátságot ápolt, gyakorlati munkásságában felhasználta az ő szakmai tapasztalatait. Szaktudását és a gidrán fajta iránti elkötelezettségét megerősítette a kiváló oszták hippológussal Hans Brabenetz-cel ápolt barátsága, akinek révén tudta tanulmányozni a gidrán múltját, egykori törzskönyveit.

Időközben a lehetőségei bővültek, a lovastúrák és a ló kereskedelem mellett egyre nagyobb számban tenyésztett gidrán, kisbéri-félvér és hucul fajtájú lovakat, amelyek keresettek lettek külföldön is. Tagja – majd elnökségi tagja is – lett a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesületnek.

A gidrán lófajta tenyésztése az 1980-as évek elejére súlyos válságba került. A fajta törzstenyészetének 1958-ban Sütvénybe költöztetése, az 1960-as évek lótenyésztés-politikájának súlyos hibái oda vezettek, hogy 1975-ben a gidrán fajta teljes törzsállománya mindössze 16 kancára és 3 ménre zsugorodott. Mikor 1974-ben az őshonos állatfajták megőrzése hivatalos kormányprogrammá vált, nem véletlenül elsőként a gidrán fajtát jelölték védelemre.

Borodpusztán népies állományból egy új gidrán ménest alapítottak, melyhez 2 fedezőmént importáltak Bulgáriából. 1986-ban a sütvényi és a borodpusztai állományt összevonták és a Kaposvári Egyetemhez tartozó Marócpusztán tenyésztették tovább. Az egyesített állománynak is egyik legnagyobb problémája a genetikai beszűkülés volt, mivel mindössze 3 ménvonallal bírt a fajta, ami egyre jobban bezáródott. Annak ellenére, hogy a romániai Radautzon fajtatisztán fenntartották a gidrán ménest, a két állomány között egészen a rendszer változásig semmilyen kapcsolat nem lehetett.

1989. után jött el a lehetősége a két ménes közötti kapcsolat felvételének, melyben Vörös József úttörő és meghatározó szerepet játszott. Az 1990-es évek elején több ízben járt Radautzon, ahol feldolgozták az ottani állomány származását, az egykori mezőhegyesi ménessel fennálló kapcsolatait, az egyes kancacsaládokhoz való tartozást, és Vörös József időközben kiépített személyes kapcsolatait kihasználva hozott be kancákat és méneket a hazai gidrán tenyésztésbe.

Gyűrűsi ménese a fajta legnagyobb tenyészete lett, és jelentős mértékben járult hozzá a fedezőmén állomány utánpótlásához.  A 2000-es évek elején Mihók Sándor professzor segítségével Bulgáriával is felvették a kapcsolatot, és innen is sikerült egy – idehaza már kihalt vonalú – és minőségben is kiváló mén importját megteremteni.

A gidrán mellett igen nagy szerepe volt és van a hucul fajta hazai elterjesztésében, állományának bővítésében és minőségének javításában.