A Habsburg Császárságban és a Magyar Királyságban a lovak tenyésztése során a genealógiai vonaltenyésztést elengedhetetlennek tartották. Ez annyit tett, hogy a kiválónak talált és kiválóan örökítő ménnek után fedezőméneket állítottak fel. Egy-egy kiváló mén örökítő anyagát ivadékain keresztül nemzedékeken át őrizték. Ez az elv máig tart és a gidrán fajtafenntartásában is követjük. De érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Európa sportlótenyésztésében is találkozni lehet ezzel az elvvel, elég a Ramzes és a Cor de la Bryere leszármazási ágára gondolni.

Jelen esetben a Gidran XIX leszármazási ágának mentéséről van szó. Maga a mén egy évtizeden át nehézkategóriájú ugróló volt, a Gidran XI mén apai testvére. Bővelkedő sportkarriere után viszonylag idős korban került a tenyésztésbe, maradandót a Gyűrűsi Ménesben alkotott. Nagyon korrekt, jó munkakészségű világos sárga kancákat hagyott maga után (érdekes módon az apai testvére a Gidran XI inkább sötétsárga egyedeket). Húszéves korában nemzette a Gidran XIX-69 (Muskétás) nevű csikóját, amelyik 4659 számon lett országos fedezőmén. Egyetlen méncsikó, amelyik a Gidran XIX méntől kapott genetikai anyagot tovább vihette. A Gidran XIX-69 (Muskétás) 2002-ben született egy olyan lótenyésztési időszakban, amikor a lovak (mének) kipróbálása esetleges volt (Sajnos ma is)! A kipróbálása nem egészen magas szinten megtörtént, s ennek során általános vélemény volt (a vele foglalkozó edzőktől, sportlovasoktól) a mén kiváló kvalitása, ugróképessége. Sportoltak vele itthon és Romániában (Jakab Áron). A magas szintű versenyeztetéshez szükséges forrás hiányában tenyésztésbe állt. Döntően a Gyűrűsi Ménesben fedezett, de máshol is, jó képességű kancákat is kapott. Az ivadékok nagyszerűek voltak, de a sportkipróbálásuk forráshiány miatt szűk körben történt. Végül a mén megkapta a XXX-as törzsménszámot. Nem meglepő, hogy a ménnek egyetlen fedezőmén ivadéka van, ám érdemi szerepet nem játszik a fajtafenntartásban. Az is jellemző, hogy a gidrán tenyésztésben két évtizeden át két tenyésztő törekedett mének vizsgáztatására.

A véletlen folytán 7 éves korában Mátyás Istvánhoz került a Gidran XXX-78 (Pereg L’amour) nevű mén. A mént már korábban ismerte, vételi ajánlatott is tett a rendkívül modern megjelenésű, nagy, térölelő mozgású Muskétás ivadékra. Akkor nem járt sikerrel, s miután egy baleset következtében tartós mozgásra is képtelen lett a mén, megkapta. A tenyésztőszervezet és különösen a tulajdonos a Gidran XIX genealógiai vonalának mentését látta és látja a ménben. A mén képzetlen volt és balesete okán egyébként is képtelen a nyereg alatti munkára, így típusbírálatot követően, ivadék-nyerés érdekében saját kancákra megkapta a tenyésztési engedélyt. E sérült mén tenyésztési engedélyének kiadásában szerepet játszott az is, hogy a Mátyás család az elmúlt időben fűzérszámra vizsgáztatott méneket, egyidejűleg sikeresek a fajtafenntartásban, a fajta népszerűsítésében, követik a génmegőrzés szabályai szerinti tenyésztést és nagy létszámú állománnyal rendelkeznek.

Gidran XXX-78 (Pereg L’amour) a küllemi bírálaton átesve néhány számszerűsíthető küllemi jellemzőjével meghökkentette a bíráló bizottságot. Bottal mért marmagassága 171 cm (szalaggal 180 cm), az övmérete 190 cm és a szárkörmérete 22,5 cm. Hatalmas, tömeges ménről van szó, amelyiknek szárkörméretéhez hasonlót legfeljebb néhány romániai tenyésztésű gidrán ménnél tapasztalhattunk. Egy ilyen erős csontozatú, tömeges és hatalmas méretű fedezőménre a fajtának szüksége van, függetlenül akár a Gidran XIX leszármazási ágtól is. Néhány 10 méteren ügetésre is képes volt és megcsillantotta egykori hatalmas térölelő mozgását. Minden küllemi bírálati jellemzőre a jó, vagy igen jó bírálati pontot kapta, kivételt (érthető módon) a far izmoltsága jelentett, hiszen a mozgáshiány miatt elvesztette izomtömegét.

Nézzük a mén felmenőit. A szélső apai ágat nincs értelme bővebben jellemezni, önmagáért beszél. Apai nagyanyja a csodaszép Gidran XXXIX-41 (Moldova) a Gidran XXXIX ménen túl származásában a Naum xx angol telivérrel. A Naumnak itthon is és külföldön is a gidránban született ivadékai hatalmas sportsikereket értek el. Az anyai ág halmozottan sorolja fel a jobbnál jobb sportteljesítményű lovat. Ismételten a Gidran XXXIX és a Hadik xx, majd a Razbeg xx angol telivér F1 lovak. Közöttük van a fajta egyik legjobb tenyészkancája a Radautzon tenyésztett 542 Razbeg Gidran I-3 (Néni). Mindenképpen különleges származás, nem csak nevekben, hanem teljesítményben is.

A mén kétségkívül a génmegőrzés okán kap szerepet a fajtában, s ha születik pár jó ivadéka, különösen ménivadéka, visszaigazolást nyer a tenyésztőszervezet döntése és a tenyésztő ambíciója.