7550 Gidran LIII-4

A gidrán fajtafenntartásának génmegőrzési szakaszában a „C” genealógiai vonal létszámban és minőségben is rendre aggodalomra adott (ad) okot.  A civil tenyésztésszervezés kiépülése idején az egyetlen „C” genealógiai vonalú mén a Radautzon 1988-ban született Gidran XXXVI-19 volt (Gidran XVIII törzsménként honosítva). A fajtában 30 körüli ivadéka született, 1 fedezőmént (Gidran XVIII-48 Rettenetes) állítottak fel utána. E szorítás közepette került megszerzésre 2007-ben a bulgáriai tenyésztésű (pleveni gidrán) Podbor (született 1994), itthon Gidran XXVII törzsménként honosítva. E mén a régi osztrák gidrán genotípusnak Magyarországon tenyésztett, majd Bulgáriába eladott egyik ménjének (Gidran III-8) egyenes leszármazottja. Öt nemzedéket követően került ismét magyar tenyésztésbe. A mén örökítésében a várakozást lényegesen felülmúlta, fűzérszámra adott jó kancákat és a fedezőmén ivadékai közül kiemelkedett a Gidran XXVII-4 (Bohém). A Gidran XXVII-4 (Bohém) nem csak sportteljesítményében volt kiemelkedő, hanem örökítésében is. Minden igényt kielégítő két fia (Gidran XXXVI-16 (Hadnagy) és Gidran XXXVI-18 (Mátra)) tett kifejezetten sikeres ménvizsgát 2025-ben. Úgy tűnik, hogy ez a pleveni gidrán ág a „C” genealógiai vonalon belül rendben van.

Nincs rendben a régi osztrák gidrán úgynevezett kladrubi ága, amelyik az 1920-ban Mezőhegyesről elrabolt gidrán állományon fejlődött, mert az 1988-ban született és Magyarországra került Gidran XXXVI-19 ménnek mindössze egy unokája (Gidran XXVIII-120 (Rettenetes) áll tenyésztésben. Az is a köztenyésztésben, de akár lehet is belőle valami.

Ezt a szűkösséget próbálta, igyekszik megtörni a 2025-ben importált Gidran XLII-44 (Maros) és a 2026-ban importált Gidran LIII-4 országos fedezőmén.

A Gidran LIII-4 ménnek is különleges értéke, hogy a Mezőhegyesről elrabolt, de Romániában megőrzött gidránok génszerkezetét mutatja. A radautzi~tulucesti~cisloi gidránok a megkerülhetetlen drift ellenére is a „legtisztább” gidránok, a legnagyobb fajtatisztaságot mutatják. Használatukkal vissza-vissza lehet nyúlni az eredeti génkészlethez, bővítve (és tisztítva) ezzel a hazai állomány genetikai diverzitását. Miután Radautzon a gidrán ménes mellett a shagya arab ménes is elhelyezést nyert, kínálta a lehetőséget shagya arab mének használatával hátráltatni a rokontenyésztést és fenntartani az anglo-arab jelleget. Mellettük ritkábban angolt telivért is alkalmaztak. Ha a Gidran LIII-4 pedigréjét szemügyre vesszük, akkor az ötödik nemzedékben kettő angol telivért (Izravlea és Razbeg), egy angol telivér-gidran F₁ mént és több Koheilan Gidran F₁ mént találunk. A mén apai származási oldalának harmadik nemzedékben a méltán híres, a gidránban felettébb gyakran alkalmazott Mersuch XXII mén is feltűnik. Tökéletes anglo-arab pedigré, tökéletes anglo-arab megjelenéssel, a méretekben is visszatükröződve. 162/171-188-20 cm. Semmi esetre sem az igás típusú gidránt képviseli. A martól a szegycsontig terjedő törzsi rész és a könyöktől a talajig terjedő lábhossz aránya 1: 1,2. Ügetése elasztikus, eléggé térnyerő, vágtája a jelentős arab-félvér háttér miatt közepes hosszúságú, időnként kapkodó. A lábelőrevitele szabályos. Az anglo-arab jellegből következően szép ló. Feje határozottan mutatja a másodlagos nemi jelleget, egyenes homlok-orrhát jellemzi, kidülledő, nagy szemekkel. Nyaka jól illesztett, közepesen hosszú vagy hosszú. Bizonyos helyzetekben az alsó nyakél erőteljes. Felsővonala nagyon jó és a fara terjedelmes. Az ízületei nem hatalmasok, de megfelelő terjedelműek, szögellésük jó. A mén kezelhetősége egyszerű.

A tenyésztés lónemzedékekben (akár emberi nemzedékekben) való gondolkodást jelent. A gidrán tenyésztés példáján is érzékelhető ez, különösen jó példa itt a Podbor esete, amelyik ménről senki nem gondolta, unokáival hová tudjuk eljuttatni a „C” genealógiai vonal ezen ágát. A pislákoló Gidran XXVIII-120 (Rettenetes), a Gidran XLII-44 (Maros) és a Gidran LIII-4 kínálja az esélyt a másik ágnak is a minőségi kiterebélyesedéséhez. Jó párosításokkal, két nemzedéken belül ezekkel a vérfrissítésekkel is eljuttathatunk a „pleveni gidrán ág” szintjére.